Rólunk

Osli község a Rábaköz ékköve, a legrégebbi magyarországi zarándokhely, ami a Hanság déli szélén, Kapuvártól 10 km-re fekszik. Külsőleg a templomunk egyszerű, de formás, magas toronnyal rendelkező épület. A toronyban 3 darab harang szolgálja a hívő közösséget. A templomunk tornya kilátóként üzemel, az ide érkező vendégeknek. A főbejárat előtt két impozáns szobor áll, a Mária szíve- és a Jézus szíve-szobor, melyek adományok 1920-ból. De amikor belépünk a templomba, egy páratlanul szép, gazdag kincseket rejtő kép tárul elénk a legnagyobb kincsünkkel, a csodatevő Mosolygó Madonnával. A szentély ékessége a gyönyörű rokokó főoltár. Az oltár mellett jobbra és balra falfülkékben Mária szüleinek aranyozott szobrai láthatóak. A rokokó oltár körül különféle hálaajándékok, fogadalmi tárgyak és képek vannak. A templomban kettő mellékoltár van. Falunk első kis templomát, Kanizsai János esztergomi érsekprímás, Kapuvár ura építtette 1390-ben Szűz Mária tiszteletére. A kápolnában őriztek egy Mária-képet, amely előtt a hagyomány szerint már abban az időben is sok csodás gyógyulás történt. Ennek hírére a Rábaköz népe rendszeresen látogatta a helyet. A 16. század második felében a protenstáns Nádasdy család lett a környék ura. Így 1572-ben protestáns képrombolók a kápolnát és a kegyképet teljesen elpusztították. De az ájtatos hívek a teljesen elpusztult kápolna romjaihoz jártak imádkozni, és sok súlyos betegségtől szabadultak meg. A 17. század első felében a vidék a katolikus Esterházy család birtokába került. Ők építették romjaiból újjá a kápolnát 1644-ben. 1690-ben Esterházy Pál nádor kismartoni várából csónakkal a Fertő-tavon hozatta ide és helyeztette a főoltárra a ma is ott lévő Szűz Mária-szobrot. Isten, s a Boldogságos Szűz tiszteletére a keresztény híveknek pedig lelki vigasztalására.

Az első kincsünk: Az Osli Mosolygó Madonna

Ez egy remekmű! 77,5 cm-es kegyszobor, álló Boldogasszony, a jobb karján az áldást osztó gyermek Jézussal. A hársfából faragott, festett és öltöztetett szobor ismeretlen művész alkotása. Máriának és a kis Jézusnak az aranyozott ezüst koronáját, valamint a Szűz Mária bal kezében lévő ezüst jogart még Esterházy Pál nádor készíttette. A szobor hátán lévő mélyedésben ez a szöveg olvasható: „Szűz Isten anyjának ezen képét a hívek vigasztalására Kismarton várából ide Osliba hozatta a felajánló Eszterházy Pál mint ugyan szent szűznek legalázatosabb szolgája az 1690. esztendőben”. Az Osli Boldogasszonyt az ajkán ülő csodálatos mosolya miatt Mosolygó Szűzanyának is hívják. A Madonnát Rábaköz védasszonyaként is emlegetik. A kegyhelynek XIV. Benedek pápa Mária szeplőtelen fogantatása és születése ünnepére teljes búcsút engedélyezett. Az osli Boldogasszony tisztelete a XIV. század vége óta folyamatos. 1890-ben, a templom 500 éves és a kegyszobor Osliba vitelének 200 éves jubileuma alkalmával 10.000 hívő zarándokolt Osliba. 1940-ben a kegyszobor 250 éves jubileumára a templomot teljesen fölújították, ekkor a Szűzanya három ünnepén, a templom három búcsúnapján (Sarlós Boldogasszony, Nagyboldogasszony és Kis-boldogasszony ünnepén) kb. 40.000 zarándok jelent meg Osliban a szombathelyi püspök vezetésével.

Második kincsünk: a kegyszobor ruhái

Köztük vannak olyanok, melyek több mint százötven évesek.A Madonnának 33 ruhája van. A ruhák 3 részből állnak: stóla, palást és a kis Jézus ruhája. Az öltöztetése nagy kegy, a Madonnát mindig az adott egyházi ünnephez öltöztetik.

Harmadik kincsünk: az ereklyék

Az osli plébánia kincsei között tartjuk még számon, a Szent László és Szent Gellért egy-egy csontszilánkját tartalmazó ereklyetartót. Az ereklyét Szent László ünnepén csókjukkal tisztelik meg a hívek.

A búcsú

A templom főbúcsúja Nagyboldogasszony napján van, ez egyúttal a templom titulus ünnepe is.Búcsú alkalmával a falu főutcáján körmenetben viszik végig a kegyszobor másolatát. Hófehér ruhába öltöztetik, fehér fátyollal letakarják és egy fehér állványra állítják. Talpazatát 400-500 szál szegfűvel díszítik, amit aztán a szentmise végén kiosztanak a zarándoklóknak. A szobrot fehér ruhába öltözött tizenéves lányok felváltva viszik a vállukon a körmenet alatt. Nagyon sok ember jön össze ilyenkor.Környező településekről gyalogosan kisebb-nagyobb csoportokban indulnak útnak az emberek.A búcsún sok pap, kispap vesz részt, és a szentmisét a meghívott főpap az utóbbi időkben mindig püspök celebrálja.

A csodák

A hit ereje sokat segít az embereken.

A kegyszobor elnevezést olyan alkotások érdemlik ki, amelyekhez bizonyítottan csodás események köthetők, legtöbbször orvosok által meg nem magyarázható gyógyulás történik. A templomban sok táblácska jelzi a köszönetet. A szentély melletti oratóriumban felakasztva egy nyolc éves kisfiú mankói találhatóak. Őt az édesanyja hozta ide német honból imádkozni. A fiú meggyógyult, majd a mankóit itt hagyva tudatta mindenkivel, hogy a hitnek és az imának milyen ereje van.A hagyomány szerint Eszterházy Pál unokája haza akarta vitetni a szobrot Kismartonba, de ekkor ismét csoda történt.A szobrot felrakták az ökrös szekérre, és a falu határában az ökrök megálltak. Egyszerűen nem bírták elhúzni a szekeret. Hiába kötöttek elé még négy ökröt, hat ökörrel sem mozdult meg a szekér. Majd megfordították a szekeret a falu irányába, és az ökrök maguktól megindultak.A csodákról további részletek Nehéz Ferenc terjedelmes versében (lásd később) olvashatóak. Az osli Mosolygó Máriáról nagyon sok ének és vers született.A Madonnáról van egy himnuszunk is, melyet Jéger György (lásd később) pap költő írt.

Felhasznált irodalom: Dr. Varga József: Osli kegytemplom c. könyvéből