Rólunk

Osli község a Rábaköz ékköve, a legrégebbi magyarországi zarándokhely, ami a Hanság déli szélén, Kapuvártól 10 km-re fekszik. Külsőleg a templomunk egyszerű, de formás, magas toronnyal rendelkező épület. A toronyban 3 darab harang szolgálja a hívő közösséget. A templomunk tornya kilátóként üzemel, az ide érkező vendégeknek. A főbejárat előtt két impozáns szobor áll, a Mária szíve- és a Jézus szíve-szobor, melyek adományok 1920-ból. De amikor belépünk a templomba, egy páratlanul szép, gazdag kincseket rejtő kép tárul elénk a legnagyobb kincsünkkel, a csodatevő Mosolygó Madonnával. A szentély ékessége a gyönyörű rokokó főoltár. Az oltár mellett jobbra és balra falfülkékben Mária szüleinek aranyozott szobrai láthatóak. A rokokó oltár körül különféle hálaajándékok, fogadalmi tárgyak és képek vannak. A templomban kettő mellékoltár van. Falunk első kis templomát, Kanizsai János esztergomi érsekprímás, Kapuvár ura építtette 1390-ben Szűz Mária tiszteletére. A kápolnában őriztek egy Mária-képet, amely előtt a hagyomány szerint már abban az időben is sok csodás gyógyulás történt. Ennek hírére a Rábaköz népe rendszeresen látogatta a helyet. A 16. század második felében a protenstáns Nádasdy család lett a környék ura. Így 1572-ben protestáns képrombolók a kápolnát és a kegyképet teljesen elpusztították. De az ájtatos hívek a teljesen elpusztult kápolna romjaihoz jártak imádkozni, és sok súlyos betegségtől szabadultak meg. A 17. század első felében a vidék a katolikus Esterházy család birtokába került. Ők építették romjaiból újjá a kápolnát 1644-ben. 1690-ben Esterházy Pál nádor kismartoni várából csónakkal a Fertő-tavon hozatta ide és helyeztette a főoltárra a ma is ott lévő Szűz Mária-szobrot. Isten, s a Boldogságos Szűz tiszteletére a keresztény híveknek pedig lelki vigasztalására.

Az első kincsünk: Az Osli Mosolygó Madonna

Ez egy remekmű! 77,5 cm-es kegyszobor, álló Boldogasszony, a jobb karján az áldást osztó gyermek Jézussal. A hársfából faragott, festett és öltöztetett szobor ismeretlen művész alkotása. Máriának és a kis Jézusnak az aranyozott ezüst koronáját, valamint a Szűz Mária bal kezében lévő ezüst jogart még Esterházy Pál nádor készíttette. A szobor hátán lévő mélyedésben ez a szöveg olvasható: „Szűz Isten anyjának ezen képét a hívek vigasztalására Kismarton várából ide Osliba hozatta a felajánló Eszterházy Pál mint ugyan szent szűznek legalázatosabb szolgája az 1690. esztendőben”. Az Osli Boldogasszonyt az ajkán ülő csodálatos mosolya miatt Mosolygó Szűzanyának is hívják. A Madonnát Rábaköz védasszonyaként is emlegetik. A kegyhelynek XIV. Benedek pápa Mária szeplőtelen fogantatása és születése ünnepére teljes búcsút engedélyezett. Az osli Boldogasszony tisztelete a XIV. század vége óta folyamatos. 1890-ben, a templom 500 éves és a kegyszobor Osliba vitelének 200 éves jubileuma alkalmával 10.000 hívő zarándokolt Osliba. 1940-ben a kegyszobor 250 éves jubileumára a templomot teljesen fölújították, ekkor a Szűzanya három ünnepén, a templom három búcsúnapján (Sarlós Boldogasszony, Nagyboldogasszony és Kis-boldogasszony ünnepén) kb. 40.000 zarándok jelent meg Osliban a szombathelyi püspök vezetésével.

Második kincsünk: a kegyszobor ruhái

Köztük vannak olyanok, melyek több mint százötven évesek.A Madonnának 33 ruhája van. A ruhák 3 részből állnak: stóla, palást és a kis Jézus ruhája. Az öltöztetése nagy kegy, a Madonnát mindig az adott egyházi ünnephez öltöztetik.

Harmadik kincsünk: az ereklyék

Az osli plébánia kincsei között tartjuk még számon, a Szent László és Szent Gellért egy-egy csontszilánkját tartalmazó ereklyetartót. Az ereklyét Szent László ünnepén csókjukkal tisztelik meg a hívek.

A búcsú

A templom főbúcsúja Nagyboldogasszony napján van, ez egyúttal a templom titulus ünnepe is.Búcsú alkalmával a falu főutcáján körmenetben viszik végig a kegyszobor másolatát. Hófehér ruhába öltöztetik, fehér fátyollal letakarják és egy fehér állványra állítják. Talpazatát 400-500 szál szegfűvel díszítik, amit aztán a szentmise végén kiosztanak a zarándoklóknak. A szobrot fehér ruhába öltözött tizenéves lányok felváltva viszik a vállukon a körmenet alatt. Nagyon sok ember jön össze ilyenkor.Környező településekről gyalogosan kisebb-nagyobb csoportokban indulnak útnak az emberek.A búcsún sok pap, kispap vesz részt, és a szentmisét a meghívott főpap az utóbbi időkben mindig püspök celebrálja.

A csodák

A hit ereje sokat segít az embereken.

A kegyszobor elnevezést olyan alkotások érdemlik ki, amelyekhez bizonyítottan csodás események köthetők, legtöbbször orvosok által meg nem magyarázható gyógyulás történik. A templomban sok táblácska jelzi a köszönetet. A szentély melletti oratóriumban felakasztva egy nyolc éves kisfiú mankói találhatóak. Őt az édesanyja hozta ide német honból imádkozni. A fiú meggyógyult, majd a mankóit itt hagyva tudatta mindenkivel, hogy a hitnek és az imának milyen ereje van. A hagyomány szerint Eszterházy Pál unokája haza akarta vitetni a szobrot Kismartonba, de ekkor ismét csoda történt.A szobrot felrakták az ökrös szekérre, és a falu határában az ökrök megálltak. Egyszerűen nem bírták elhúzni a szekeret. Hiába kötöttek elé még négy ökröt, hat ökörrel sem mozdult meg a szekér. Majd megfordították a szekeret a falu irányába, és az ökrök maguktól megindultak.A csodákról további részletek Nehéz Ferenc terjedelmes versében (lásd később) olvashatóak. Az Osli Mosolygó Máriáról nagyon sok ének és vers született. A Madonnáról van egy himnuszunk is, melyet Jéger György (lásd később) pap költő írt.

Felhasznált irodalom: Dr. Varga József: Osli kegytemplom c. könyvéből